Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495)

Neumann Tibor - Registrum Proventuum Regni Hungariae - A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495)

Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495) az Neumann Tibor

  • A könyv címe: Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495)
  • A könyv szerzője: Neumann Tibor
  • Kiadó: Neumann Tibor
  • Oldalszám: 2019. december 31.
    ISBN: 9789634161776
  • Megjelenés: 493
  • Elérhető fájlok: Neumann Tibor – Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495).pdf, Neumann Tibor – Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495).epub, Neumann Tibor – Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495).mobi
  • A könyv nyelve: hu-HU
  • A könyv letöltése feltételei: Ingyen

Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495) letöltés könyvet pdf, epub, mobi

Registrum Proventuum Regni Hungariae – A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495): leírás

Ernuszt Zsigmond kincstartó (1494-1496) számadáskönyve kétségtelenül a középkori magyar történelem egyik legfontosabb forrása, nemcsak páratlan adatgazdagsága, hanem rendkívüli historiográfiai hatása miatt is. Nincs még egy olyan kútfőnk, amely ilyen részletességgel engedne bepillantást, ráadásul közel két esztendőre, a késő középkori Magyar Királyság aktuális politikai eseményeibe, gazdálkodásába, birtokviszonyaiba és nem utolsósorban a királyi udvar mindennapi életébe, miközben a korszak anyagi kultúrájának az ismeretéhez is értékes részletekkel járul hozzá. E kivételes értéke nemcsak azt eredményezte, hogy a forrás az elmúlt két évszázadban számos monográfiához és kézikönyvhöz, és persze tanulmányok tömegéhez szolgáltatott alapvető fontosságú adatokat, hanem azt is, hogy egyes, összefüggésükből nem kellő óvatossággal kiragadott, egyedülálló számadataira a kutatás túl nagy terhet helyezett, és ennek hatásai mind a mai napig érezhetők, különösen a Jagelló-kor megítélését illetően. A számadáskönyvet – sok egyéb felhasználási módja mellett – leginkább talán a demográfiai kutatások tették közismertté, noha a Magyar Királyság középkori lakosságszámának legfeljebb a bizonytalan becsléséhez tud hozzájárulni.

Leave a Reply